Érzelmi blokkok a termékenységi nehezítettség hátterében

A szomorúság, a düh, a frusztráltság, a bűntudat, az elfojtott érzelmek hosszú távon előbb-utóbb testi szinten is kifejeződnek. A krónikus stressz bizonyíthatóan szerepet játszik a meddőségi problémáknál. Megjelennek a testi tünetek, a hormonális elváltozások, melyek megakadályozhatják a várandósságot. És sokszor még testi tünetek sincsenek, csak a hiábavaló várakozás...
 
Mit tehetünk, hogy túléljük a hétköznapokat és minél gyorsabban és rugalmasabban felül tudjunk emelkedni a nehézségeken? Hogyan őrizzük meg pozitív hozzáállásunkat a negatív élmények ellenére? Hogyan előzzük meg az esetlegeses testi tüneteket, hormonális elváltozásokat?
 
Milyen könnyű azt mondani: „Tedd túl rajta magad! Ne törődj vele! Engedd el a problémát! Ne görcsölj rá! Legyél pozitív!” – Köszönjük szépen, ez nem ilyen egyszerű.
 
Azt gondolom, hogy nincs gond a haraggal, nincs gond a szomorúsággal és a többi negatív érzelemmel sem, hiszen érző emberi lények vagyunk. Történnek velünk dolgok, melyekre valahogy reagálunk. Viszont, ha a negatív érzelmek elborítanak, ha nem tudunk kilépni belőle, ha fölénk kerekednek és blokkolnak, az már problémát jelenthet.
Nézzünk pár példát a jellegzetes érzelmi reakciókból, melyek a babavárás során megjelennek:
 

• Megdöbbenés: „Ez nem lehet igaz, ilyen velem nem történhet meg!”
• Szomorúság, Csalódottság, Önsajnálat: „Már megint megjött!”
  
• Harag: „Más miért esik teherbe, én miért nem?”
  
• Szorongás: Hogyan fizetjük ki ezt a sok kezelést? „Mi lesz a párkapcsolatunkkal?”
  
• Irigység: „Bezzeg másnak azonnal sikerül…”         
  
• Félelem: „Mi lesz, ha soha sem leszek terhes?”
  
• Magány, Elszigeteltség: „Inkább nem is beszélek senkivel, nehogy beszélni kelljen róla.” „Már neki is babája van, jobb is, ha nem találkozunk.”

  
Első lépés, ha elfogadjuk, hogy ezek a negatív reakciók teljesen természetesek. Igen, sokszor szomorúak vagyunk, olykor frusztráltak és dühösek. Merjük megélni ezeket az érzéseket, adjuk ki magunkból dühünket, fejezzük ki frusztáltságunkat, ne fojtsunk magunkba semmit! De ugyanakkor tegyünk meg mindent, hogy ne maradjunk meg ebben az állapotban! Nagyon fontos, hogy tudatosan álljunk ehhez a kérdéshez: minél tovább maradunk egy stresszes, negatív érzelmi állapotban, annál inkább tesszük ki magunkat annak, hogy eltávolodjunk vágyott célunktól.
 
Készítsünk egy listát - Mi az, ami feltölt bennünket? Mik az erőforrásaink? Mi szokott segíteni akkor, ha rossz kedvünk van? Mi okoz örömet?
Van, akinek a beszélgetés segít, van, aki mozgással oldja a feszültséget. De jól jöhet egy forró fürdő, zenehallgatás, vagy egy jó film. Sokszor segít, ha valamilyen kreatív tevékenységet folytatunk. A relaxációnak, a meditációnak bizonyított a pozitív hatása, és szerencsére egyre szélesebb körben ismert.
 
Az orvostudomány általában azt tekinti céljának, hogy fizikai szinten oldja meg a termékenységi problémákat. A hormonális beavatkozások, műtétek, a speciális diéták és mozgásterápiák szükségesek lehetnek. Én azonban pszichológusként nagyon fontosnak tartom, hogy még az egyértelműen fizikális, hormonális elváltozásoknál, testi tüneteknél is nézzünk rá az érzelmi blokkokra, a különböző stresszforrásokra, és próbáljuk meg hatékonyan kezelni azokat. 
 
Figyeljünk oda megérzéseinkre, intuitív gondolatinkra, ne hessegessük el azokat, mondván ezekkel úgysem tudunk mit kezdeni. Gondoljuk végig, hogy mik okoznak feszültséget, szorongást a mindennapokban. Sokszor már az is nagy előrelépés, ha megfogalmazzuk magunknak és párunknak a változtatás igényét. Lehet, hogy csak valamennyi életmód változtatás szükséges, lehet, hogy nagyobb döntéseket és változtatásokat kell hozni a cél érdekében. 

Molnár Enikő

Kép forrása: www.ottmag.com