 Vasárnap anyák napja. Ilyenkor egy kicsit még nehezebb azoknak, akik már nagyon régóta szeretnének édesanyák lenni. Akiknek a várakozás nem csak kilenc hónap, mint amennyi a szerencsés másoknak. Akiknek többször annyit kell várniuk, míg megélhetik végre a valóságban is azt, amit a lelkükben már oly régóta éreznek: az anyaságot.
Engedjétek meg, hogy május első vasárnapján a legkedvesebb anyák napi versemmel adjak nektek reménységet, mely mi másról is szólhatna, mint a várakozásról! Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak? Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget – ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret – pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat, záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget – mindenkinél jobban téged így szerettelek. Horváth Rita Fotó: Pinterest |
